Mit tehetünk alacsony önértékelés esetén?

Hogyan tudom elérni, hogy nőjön az önbizalmam, a magammal való elégedettség foka?

Kedves Péter!

Az alacsony önértékelés nagyon gyakran a fejünkben zakatoló, önmagunkat negatív jelzőkkel ellátó, úgynevezett diszfunkcionális meggyőződések következménye. Ezek a gondolatok, mint negatív mantrák, visszatérően töltik be tudatunkat, kötik le agyunkat. Nagyon sokat segít, ha megpróbálunk rájönni, hogy hol tanultuk magunkról ezeket a dolgokat? Milyen életkorban, kitől hallottunk magunkról visszatérően negatív visszajelzéseket, vagy milyen negatív élethelyzeteink, kudarcaink, esetleg traumáink okozták azt, hogy kevesebbnek érezzük magunkat.

A „nyomok” nagyon gyakran a gyermekkorba vezetnek vissza, és sokszor, a látszólag ártalmatlan mondatok okoztak valamikor olyan elakadásokat, amelyekre azután ráépülnek a továbbiak, és egyszer csak „ügyetlennek”, „alkalmatlannak” érezzük magunkat. Milyen mondatokra gondolok? Például: „Jaj, de ügyetlen vagy”, „Nem lesz belőled semmi, ha nem tanulsz”, „Így senki nem fog szeretni”. Hogyan fordítjuk le öntudatlanul ezeket az üzeneteket önmagunkra? Ilyen, és ehhez hasonló sémák keletkeznek a fejünkben: „Nem vagyok elég jó”, „Nem tudom megcsinálni”, „Értéktelen vagyok”, „Nem vagyok szerethető”. Gondolj arra, hogy ezek a múltból itt ragadt mantrák, és arra, hogy képes vagy ezeket átírni. Gondolkodj pozitív mondatokkal magadról! „Meg tudom csinálni”, „Szerethető vagyok”! Persze ezek mellett szükség van arra, hogy valódi igyekezettel, szorgalommal igyekezz minél többet kihozni magadból a valós életben. Ezek, és hasonló a mondatok segíteni fognak ebben. Ha úgy érzed egyedül nehéz, akkor keress fel egy pszichológust, aki segíteni tud téged ebben.

Foó: nmakni